2017. október 13., péntek

Kosárlabda

Totál úgy nézett ki, hogy nem lesz belőle semmi.
Nem akarok, nem akarok, még a könnye is kicsordult.
Elvittem, mert nem fogom feladni. Bocs.
Ott próbáltam viccelni vele, megvesztegetni, meg "anya otthon el se fogja hinni".
Aztán könnyezve leültettem Robi mellé.
Robi is és a többi nagyobb srác is jó fejek voltak. Segítettek, high5-oztak vele, mutatták mit csináljon, bátorították meg minden.
Nagyon kevés idő mút el, s már vigyorogva csinálta azt amit a többiek.
Persze hogy megyünk még.

https://photos.app.goo.gl/Ri67qwS2vy36d0lr2

Maga az "edzés" játékosan, versenyezve volt csinálva. Mind a 2 csapat visított, úgy akart nyerni.

Nem tudja feldobni a (kicsi) kosárig még a labdát, de meglesz az is nemsokára. Hétvégén apával gyakorolni fogunk. Dobást is és labdavezetést is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése