2013. július 13., szombat

Hazaút

Pénteki kicsekkolás volt, s gondoltuk az lesz, hogy Aquapolis segítségével megdolgozzuk a kölköket, legyenek jó fáradtak s aludjanak az úton. A hely amúgy tetszett de sajna az ami engem érdekelt volna ahhoz Saci még kicsi :-(
Attól függetlenül jól telt. Nekik sok volt a héten már a víz (Saci volt hogy panaszkodott már hogy megint fürődni megyünk s Botira sem hatott már annyira ...) de itt sok újdonság volt, s tetszett nekik.
Este 7-kor indultunk visszafele. Sacinál a kifárasztás működött. Majdnem végigaludta az utat. Botinál most sem sikerült ahogy szerettük volna. Félúton megébredt. Többet nem aludt. Nyűgolt sokat.
Volt elég üzemanyag menet, s nem akartuk benzinkúttal esetleg felébreszteni őket, ezért vagy 300-400 km re való benzinnel vágtunk neki a 2 x 100 Bulgár kilóméternek. Nem akartam ott venni. Volt is elég, mikor átjöttünk akkor kezdtem nézni a kutakat. Hogy, hogy nem, de elértük az A4es autósztrádát, majd az A2-t is s még mindig nem tankoltam. 130 km-t jósolt akkoriban. A szám egyre csökkent. 80. 70. Már 60 alá ment (autósztrádan az nem nagy távolság ... hamar odalesz ... De ha gyalog kellene benzinért menni akkor elég sok lenne :-D ) amikor bejuttunk ejsze ugyanarra a benzinkútra ahol anno a bácsi megjavította a daceszt. Fetesti. Teletank.
Boti megébredt. Azután nem aludt semmit. Vettünk kicsi kaját. Három perc alatt megettek engem a szúnyogok. 24 órája volt, s most is sok rajtam a nagyra dagadt szúnyogcsípés, viszket is rendesen. Szerencsére a többieket megkímélték.
Buki után kipróbáltuk az új A3-at is. Tiszta jó de annyira új hogy ott se számíts benzinkútra. Kár hogy nem tartott ki Brassóig.
Az utolsó 50 km kínszenvedés volt. Boti már nagyon kivolt. Sacit is felköltötte. "Mikor érünk már haza?" Kanyargós utak. Nem autósztrádás sebességkorlátozások. TIR-ek után araszolgatás. Stb.
Na. Majd később hátha jobban bírják az utat ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése